Sokan tudjátok rólam, de lehet többen nem, hogy honnan is indultam, hogyan lettem a Fehér Farkas Dobkészítő Alkotóműhely egyik alapítója, az Álda-lak Farkastanya háziasszonya, az Élő Értékek Alapítvány elnöke, sok-sok dobkör vezetője a Kedves Férjemmel és spirituális és misztikus elvonulások résztvevője és szervezője.
Sok-sok kedves emberrel, lélekkel ismerkedtünk meg az elmúlt 15 esztendő alatt. Nagyon sokat tapasztaltunk ……. ami által nagyon sokat fejlődtünk, tanultunk.
Jómagam 5 esztendeje választottam ezt hivatásnak. Előtte is emberekkel foglalkoztam, csak egy másik rendszerben. Egy kedves tanítóm egyszer azt mondta nekem, hogy mindig tegyem fel magamnak a kérdést…… „Mi az, ami az életet szolgálja?”
Életem első szakaszában, amely 45 éves koromban lezárult – akkor elég tragikusan éltem meg, de ma már hálás vagyok érte – folyamatosan az emberekért dolgoztam és szerettem volna tenni. Úgy éreztem magam, mintha egy szakadékban lettem volna és folyamatosan mondtam volna az ötleteimet, de azok frekvenciája nem ért el az általam célként megjelölt emberekhez. Ők nem voltak mások, mint szülőfalum választó polgárai. Amikor ez a szakasz lezárult, családom férfi tagjai megkérdezték tőlem: „Édesanya jót játszottál? Ennek a szerepnek vége!” – legalábbis számunkra, mert mi ebben a játékban szerepet nem vállalunk tovább……… A legidősebb fiam volt a család szószólója…. mai napig hálás vagyok ezekért az akkor nagyon keménynek tűnő, szavakért.
Új játék, új szerep után kellett nézzek….., de ez azért nem volt egyszerű, jól szét kellett néznem……. mire rájöttem, hogy nem tudok más lenni, mint ami vagyok, nem tudok a bőrömből kibújni, az embereket szeretném szolgálni, tapasztalatokhoz juttatni, tanítani csak másféle megközelítésben: nem azoknak kell beszéljek, akiket nem érdekel, nem értik és nem akarják meghallani az én szavaimat, hanem azokhoz a Kedves Lelkekhez, akik hasonlóan gondolkoznak, mint én, keresgélnek, válaszokat szeretnének a hovatartozásunkra, a „mi dolgunk a világban” kérdésekre és keresik Önmagukat ebben a zavargó világban. Na kerestem én is….., de úgy érzem és tudom, hogy most már tudom ki vagyok, hova tartozom és merre tartok.
Egy dolgot elárulhatok, valamennyien ugyanarra tartunk, mert azért vagyunk itt a Kárpát-medencében, még ha útjaink másfelé kanyarognak is. Feladatunk viszont az, hogy ebben felbolydult és zavart világban megtaláljuk saját mintáinkat, saját ősiségünket és végre ne azon vitatkozzunk és osszuk meg egymást, hogy ki a sötét és ki a tiszta, hanem tiszteljük azt, hogy ki mit tesz hozzá egy ébredő, fejlődő közösség, nemzet életéhez! Mi az, ami az életet szolgálja és élő értéket jelent számomra?
- Önmagam felelőssége legyen az bármi és bárhol
- Családom egysége, megtartása
- Nő- és asszonytársaim szolgálata – legyenek bármilyen korúak
- Nemzetem és a világ szolgálata a saját magam, Istenadta sorsom szerint
- Olyan tudások átadása, amely nemcsak a szellemi, hanem az anyagi világban is segítséget, biztonságot nyújt egy nőnek, feleségnek és anyának.
Mi az amit én át tudok adni?
A Fonóban régen is megoldódott minden, ezért hívlak benneteket mai modern világunkban is egy fonóba! Évi Fényszálfonója, a hely, ahol a lányok, asszonyok – legyenek bármilyen korúak – tudást, segítséget kapnak önmaguk MEGismeréséhez, családjukban betöltött szerepük FELismeréséhez, a bennünket körbevevő környezet, világ pozitiv és negatív hatásainak kiismeréséhez! Magyar nőként, feleségként, anyaként és nagymamaként szeretném átadni nektek azt, hogyan tudtok visszatalálni önmagatokhoz úgy, hogy mély gyökeret verve ismét kivirágozva nézzetek szembe nemcsak a mindennapokkal, hanem a reánk váró nagy változásokkal is!
Erre a nagy utazásra hívlak benneteket, ha ELVESZTETTÉTEK VOLNA A FONALAT!
Test – lélek – szellem szintjén fogunk tevékenykedni, ami azt jelenti, hogy nemcsak beszélgetünk, hanem olyan dolgokat is meg tudtok tanulni, amely biztonságérzetet tud adni az elkövetkezendő időszakban.
A Fényszálfonó eseményei a „Táborok, elvonulások” fül alatt megtalálhatóak!
